Változás örökre? 4.rész

4.rész

Rick majdhogynem egész nap sétált és kiszellőztette a fejét, mire elhatározásra jutott. Nem hagyja tovább fajulni a dolgot és mindent szép lassan bead neki. Már az életkedve is megjött az elhatározásától.  Az ajtó előtt állt és hatalmas vihogást hallott. Benyitott és akkor látta, hogy Martha és Kate össze vissza vigyorognak és mindkettejük kezében egy- egy pohár pezsgő volt.

-              Ti meg mi a fenét csináltatok?

Martha odarohant Rickhez.

-              Nyugi kisfiam, csak el kellett lazítanom egy, kicsit mert mindent olyan mereven csinált.

-              Ezért leitattad?

-              Mondhatjuk úgy is.

-              Gyönyörű, most azonnal hazaviszem.

-              De kisfiam!

-              Nincs de anya, Kate állapota nem vicc. ÉS nem bánhatsz úgy vele, mint egy játékszerrel.

Rick odament Katehoz és kivette a pezsgőspoharat a kezéből.

-              Gyere szépen Kate, haza megyünk.

-              Rick, nem.

-              Ne hisztizz itt nekem.

Kate az ajtóból visszatekintett Marthara és intett neki.

Beckett hazafelé menet  végig durcázott.

Felértek a lakásba, Kate egyenesen a fürdő felé vette az irányt, majd mikor beértek magára csukta az ajtót.

Rick értetlenül tekintett Kate után.

Kate becsapta maga mögött az ajtót majd mély zokogásba kezdett.

Rick odabujt az ajtóhoz és hallgatta, ahogy Kate zokog, be akart mennie, de nem  tette. Halkan a falba vágta a kezét és a konyha felé ment. Készített némi vacsit, meg rendet rakott a lakásba.

Kate hirtelen érzelem kirohanása kezdte visszaadni rég elfeledett érzéseit, elsősorban a Castle iránt érzett szerelmét, amit ő sosem látott be egészen mostanáig. Hirtelen erős vágyakozás fogta el és lassacskán a sírás is elmúlt. Megtörölte könnyeit és most már teljes egészében átadta magát az emlékeknek.

Minden visszatért. Kate még arra is emlékezett, amit a pár napban Castleval töltött, és hogy milyen jó volt hozzá az író. Nem tudta hogyan mondja el neki, ezért úgy döntött egy darabig eljátssza még a más Katet és hagyja, hogy Rick vezesse rá a dolgokra.

Letörölte utolsó könnycseppét is majd felállt és kinyitotta az ajtót. Kilépett majd szemével Ricket kezdte el keresni, sikertelenül, majd mikor szuszogást halott a nappaliból arra vette az irányt.

Meglátta amint Castle a fotelben elszundikált.

Kate elmosolyodott majd odalépett az író elé. Lassan akarta felkelteni, hogy menjen át a másik szobába, de eszébe jutottak az előbbi gondolatok és a színészkedés miatt hangoskodással kell felkeltenie a férfit.

Kate kezét végigsimította Rick enyhén borostás arcán majd hátralépet és bekapcsolta a tévét.

Rick persze hamar felijedt és gyorsan körbetekintett.

Kate épp hogy el tudott fordulni és a konyha felé igyekezett.  Castle gyorsan utánaeredt.

-              Sajnálom Kate, de nem akarom, hogy ezt csináld.

-              Mármint mii?

-              Ez nem te vagy az a Kate te soha nem tennél olyanokat, amiket most teszel.

-              Miket teszek most Castle?

-              Hát a színészet, meg amit anyával művelsz, te se akarod.

-              Én ezt akarom Castle.

-              Látod, a régi Kate, most jól ellátná a bajod.

-              De én nem az vagyok!

-              Legalább azt engedd, meg hogy elmondjak pár dogot magadról és majd lesz, ami lesz.

Kate hátat fordított Ricknek és tett egy lépést előre.

-              Hallgatlak.

Rick becsukta a szemét és belefogott.

-              Még most is emlékszem az első találkozásunkra, az első közös ügyünkre, habár a te ügyed volt én mégis a nyakadon lógtam.

Kate elmosolyodott.

-              Szint vittél az életembe, tudom, hogy ez nem tartozik ide, de már akkor iszonyúan vonzódtam hozzád, és nagyon reméltem, hogy te is.

Kate szemei már csillogtak.

-              De most ugye rólad beszélünk. Tudom, hogy ez nem jelent sokat, lehet, hogy soha nem térsz vissza igazán, de én mégis megosztom veled. Mikor megismertelek én folyton incselkedtem veled, lehet, hogy ekkor szántad el magad arra, hogy nem fordítod komolyabbra barátságunkat és ezt próbáltam tiszteletben tartani egy darabig, de nem bírtam sokáig. Szóval milyen is voltál régen. Imádtad a munkád minden egyes részét, kivéve a pírmunkát, de azt is megcsináltad és sose nyafogtál. Mindig az igásságot kereste. Reggelente kávéval fogadtalak és mindig egyetlen egy dolgot kaptam érte cserébe a napi mosolyodat, ami bearanyozta a napomat, ha nem vittem mindig lehordtál érte. Az első ügyünknél még le is csuktál, az nagyon tetszett. A társaid tűzbe mennének érted, ahogy te is értük ők is az akarják, hogy a régi légy, még Gates is azt akarja, mivel te vagy a legjobb nyomozó az őrsön és te oldottad meg eddig a legtöbb ügyet.

Kate szemeiből már patakokba folytak a könnyek.

Rick lehajtotta a fejét.

-              Most viszont nem mondok többet, ne hogy túlterheljelek és valami gond legyen. Gondolkozz azon, amit elmondtam én meg elmegyek lefeküdni.

Rick hátat fordított Katenak majd a vendégszoba felé vette az irányt.

Kate egy pillanatig habozott, majd letörölte könnyeit és Castle után eredt.

Rick épp a küszöböt lépte át mikor Kate megragadta egyik karját és maga felé irányította majd megcsókolta.