4.rész
-Szia Espo
és Ryan
-Castle.
-Lerendeztünk
mindent és gondoltuk megnézzük hogy van Beckett.
A fiúk
közben beljebb léptek.
-Hát a doki
azt mondta még nincs kitágulva, de ha ez megtörténik ami valószínű holnap lesz akkor
meglesznek az ikrek is. Most kapott némi gyógyszert azért alszik
-Reménykedtünk
hogy már megvannak.
-Már ideje
lenne. Néha kikészülök hogy alig bír mozogni, bezzeg az akciókon nem kell neki
segítség. ---Olyankor az az érzés fog el hogy kihasznál.
Espoék
felnevettek.
-Á dehogy.
-Néha meg úgy
csinál mind ha már 20 éve házasok lennénk.
-Á házasság.
Mikor is akarod megkérni?
-Még nem
igen gondolkodtam rajta, előbb legyünk túl ezen a pár hónapon aztán meglátjuk.
-Már jó
lenne egy esküvőre menni a sok kaja mag a többi. Ábrándozott Ryan.
-Néha nem is
hiszem el hogy te vagy a társam.
-Most miért valaki
szereti az esküvőket.
-Igen a
csajok.
-De van egy
két férfi is.
-Ja bocs meg
a homokosok.
-Már megint
ezt csinálod Espo, állandóan ki akarsz készíteni.
-Még hogy
én, te szoktál engem kikészíteni.
-Héééé fiúk,
Kate ágya mellett veszekedtek. Csak adja az ég hogy az én gyerekeim ne legyenek
ilyenek.
Mind a két
férfi csúnyán nézett Castlera.
-Most mi van
elég sok lenne ezt minden nap hallgatnom tőlük is.
-Na de most
komolyra váltva a szót. Ki kinek lesz a keresztapja?
-Még nem
tudom.
-Ryan enyém
az első, tied a második.
-De most
miért?
-Nem tök
mindegy csak elosztottam.
-Fiúk, majd
én eldöntöm oké!!! Különben is nem úgy fogjuk őket hívni hogy első és második.
Hanem Katie és Mary
-És te hogy
fogod elnevezni őket?
-Az első
szülött Katie a második meg Mary?
-Még nem
tudom, és ne kérdezgessetek ilyen hülyeségeket, majd Kate eldönti. Különben meg
nincs nektek semmi dolgotok?
-Nem tudunk
róla.
Mind a
ketten elmosolyodtak
Ekkor megszólalt
Ryan mobilja.
-Igen
értettem azonnal megyünk.
-A főnök
volt és ki kell hallgatnunk Roniet.
-A fenébe,
ha végeztünk akkor majd jövünk.
Castle szívélyesen
integetett a fiuknak majd hálát adott az úrnak hogy elhívta őket.
Megint
eltelt a fél óra és ismét megtekintették Katet.
-O haladunk
már kezdünk tágulni.
Castle ökölbe
szorított a kezét.
-Ez az, na
végre lassan ideje lesz már hogy kibújjanak.
A doki vigyorogva
elhagyta a kórtermet.
Rick Kate
mellé leült és simogatni kezdte a pocakját.
Amire a nő
fel is ébredt.
Rick végigsimította
Kate arcát.
-Nyugi, nincs
baj csak nyugtatom őket. Te meg pihenj.
Katenak esze
ágában sem volt felkelni annyira fáradt volt.
Rick adott
egy lágy csókot Katenak.
-Rick ugye
velem maradsz?
Castle
elmosolyodott.
-Hát persze.
-Szeretlek.
-Én is
szeretlek.
-Mondtak már
valamit?
-Csak annyit
hogy kezdesz tágulni.
-Kijöhetnének
már.
-Nekem
mondod alig várom hogy a karomba tarthassam a lányaimat.
-Elhiszed
hogy én jobba várom őket, és különben is nem neked kell kinyomnod őket.
-Ebben
igazad van. Most viszont aludj még egy kicsit.
Katenak nem kellett
kétszer mondani már ragadtak is le a szemei.
Rick
beleült a mellette lévő székbe és ő is
szundikált egyet.
Nem sokat
aludhattak mikor Rick egy hatalmas ordításra ébredt.
-áááá
-Mi mi az?
Ugrott fel
hirtelen Rick és Kate mellé ment majd megragadta a kezét.
Katenak meg
vörös volt a feje és továbbra is ordított.
Az ordítás
után nem sokkal már jöttek is az orvosok.
A doki
benézett Kate alá.
-Na úgy
látom teljesen kitágult. Mehetünk szülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése