Barátság vagy szerelem 8.rész

8.rész.

Rick a fél órányi kocsiutat örökkévalóságnak élte árt szinte minden másodperc  egy hatalmas kő volt a szívének. Az út közepette nagyon sok szabálysértés követet el, de ő csak Katera tudott gondolni.

Hogy a fenébe hagyhattam egyedül? Nem lett volna ez ha vele vagyok, talán akkor minden másként alakult volna.

Megérkezett a kórházhoz és azonnal az információs pulthoz rohant ahol megtudta Kate melyik szobában tartózkodik. Miután megtudakolta azonnal a szoba felé vette az irányt. Castle a szoba előtt visszafogta magát és kifújta a levegőt majd halkan és szép lassan kinyitotta az ajtót. Ahogy Rick nyitotta az ajtót apró nyikorgást adott ki mire Lanie is felfigyelt és hátrakapta a fejét.

-Castle!

Lanie azonnal felpattant a székből. Kitolta Ricket az ajtóból.

-Mi a fene ütött beléd Castle. Tudod te mióta próbállak elérni.

-Sajnálom Lanie. Mi, mi van vele?

-Bezzeg most már érdekel mi?

Castle nagyon komolyan nézett rá.

-Semmi fontos, csak volt egy kis vérrög az agyában, de eltávolították.

Bementek a szobába. Kate már valamennyire tudatánál volt csak a szemeit nem nyitotta ki. A beszélgetés szinte végig hallotta. 

-Mi a fenét műveltél vele? És egyáltalán mért nem vetted fel.

-Mi kicsit összekaptunk az este.

-Nem hiszem el hogy mind a ketten ilyen önfejűek vagytok hogy egyikőtök sem tud kezdeményezni, pedig mindenki látja rajtatok.

-Ez Katenak is elmondhatnád.

-Miért is?

-Mondjuk úgy hogy én szívemet lelkemet beleadtam, de ö eltaszított.

-Akkor valamit nem csináltál jól vagy esetleg túl jól.

-Ez meg mit akar jelenteni?

-Bizonyíts neki hogy mindennél jobban szeretem.

-Ennél jobban, már szinte 1 éve nem voltam növel. Csak ő érdekel. Mikor viszont t sikerült elérnem ő visszautasított.

-Lanie csillogó szemekkel tekintett CAstlare.

-Gondolom vele akarsz maradni?

Castle csak bólintott.

-Akkor én most haza megyek, de ne hagyd magára.

-Igen is asszonyom.

Lanie csúnyán nézett Rickre.

-Már mint oké Lanie.

Lanie elhagyta a szobát. Castle odahajolt Katehez és megcsókolta a homlokét majd leült a székbe és csak nézte a szuszogó nőt.

Rick nem mondott semmit csak némán figyelte Katet.

 Kate már fenn volt, de még szemei mindig csukva, viszont muszáj volt neki kinyitni mert elég erősen rátört a fejfájás.

Castle hatalmas szemekkel nézte ahogy Kate egyre jobban mocorog majd kinyitja a szemét. Rick azonnal felugrott és rögtön előtte termett.

-Beckett jól vagy? Hogy érzed magad? Hozzak valami?

-Fáj a fejem!   Kate csak ennyit tudott hirtelen kinyögni.

Castle összekapta magát .

Máris intézkedem. Ne menj sehová! Rögtön  jövök.

Kate bájosan nézte az Ideges ám , de annál törődőbb Castlet és ez tetszett neki.

Nem kellett fél perc és a doki mér ott is volt CAStleval.

A doki egyből a fájdalom csillapítóval indított.

-Na Beckett nyomozó  most kicsit megvizsgálom.

Kate bólintott egyet.

A doki rögtön a pupilláival kezdte.

-Kate meg tudná nekem mondani milyen nap van ma?

-Julius 16. Szerda

-Jó rendben. Most megmozgatná a lábujjait.

-Jó, látom minden rendben van. NA akkor én mennék is. Ha bármi gond vagy kérdé van akkor keressenek meg.

-Köszi doki.

Szolt a távozó doktor után Castle.

Rick oda állt Kate mellé és csak nézte.

Egyikőjük sem szolt semmit csak nézték egymást.

-Sajnálom Beckett!

-Mégis mit sajnálsz Castle?

-Azt hogy nem voltam veled.

-Erről te nem tehetsz én akartam egyedül lenni.

Kate én sajnálom a vitánkat. HA te nem akarsz kapcsolatot vagy akármi mást hát fájó szívvel, de legyen. Én csak az az egyet kérem hogy had maradhassak melletted. Mármint úgy melletted hogy a társad.

-Köszönöm Castle, de ez nekem nem megy.

-Én csak a társad akarok lenni!   Rick minden egyes szóval a szívét újra és újra darabokra törte.

Castle már mondtam nem akarok  a társad írni, mert …

-Beckett!

-Castle több akarok lenni mind a társad, sokkal több.