14.rész
Kate szíve egyre gyorsabban dobogott.
Epekedve várta hogy mi hírt kap Castleröl. A tv-ben ismét elkezdődött a műsor.
-Jó napot mindenkinek, pár perce megdöbbentő eseménynek lehettünk tanúi
amit maguk is megláthatnak pár pillanat múlva. Akkor le is játsszuk a videót
maguknak.
A tévében nagyon sok mentős látszott akik egy kőhalom fölött tevékenykednek.
-Hölgyeim és uraim, ezt ne hiszem el. Jól látom, maguk is látják? Az a személy Richard Castle és igen él, van
pulzusa, de várjunk csak ki tartózkodik a férfi alatt. TE jó ég ez egy
kislány és ő is életben van. Richard Castle
életben van és minden bizonnyal e kislányt védte. Hát ez hihetetlen a krimi író
hős lett!
-Hé uram mi történhetett,?
-A férfi testhelyzetéből ítélve saját testével védte a kislányt.
-Rendbe fog jönni?
-A kislánynak eltört a karja és sokkos állapotban van, de a fiatalembernek
valószínű belső vérzései vannak és pár bordája is eltört. most viszont mennem
kell.
Köszönjük az interjút.
Kate könnyei potyogni kezdtek, de nem
a bánattól hanem az örömtől hogy a férfit ismét visszakapta.
Kate az öröm könnyek után
elmosolyodott majd békésen hátradőlt és letette fejét a párnára.
Katet annyira kimerítették a
történtek hogy el is aludt.
Kate békésen aludt mind addig míg némi
mozgolódást nem hallott. Lassan kinyitotta a csipás szemét hogy megtekintse mi
folyik körülötte.
Nagy örömére egy szobatársat kapott
és az a szoba társ nem volt más mint Castle. Igaz még eszméletlen volt, de legalább
mellette lehetett.
Beigazították az ágyát nem messze Beckettétől
majd elhagyták a szobát az ápolok.
Kate csak mosolygott hogy szerelme mellet
lehet. Most már szoba sem jött nála az alvás csak az hogy Rick tekintetét
fürkéssze hátha felébred és meglátja a két hatalmas szempárt és a csábos tekintetét.
Kate csak várt és várt, már majdnem lecsukódtak
a szemei mikor a mellette fekvő férfi megmozdult majd kisebb nyögést követte a
mozdulatot.
Kate szemeiből azonnal elszaladt az
álom és mindennél lelkesebben nézte az ébredező férfit.
Kate nem mert a férfihoz szólni, ne
hogy megijessze.
Castle szemei még csukva voltak, de
beszélni mér beszélt.
-ÁÁÁ Valaki!
Kate tudta most lehetősége adódik
beszélni.
-Itt vagyok Castle.
-Kate te vagy az?
-Igen én.
Castle lassan kinyitotta a szemét és
tekintete összeforrt Beckettével.
Mind a ketten mosolyogtak igaz Castlenak
nem olyan meggyőző volt de erőlködőt.
-Mi Mi történt?
-Szt Anna valami robbanás miatt
összeomlott és te bent voltál, ha jól láttam egy kislányt mentetél meg.
-Hogy van?
-Kutya baja egy két kisebb horzsolás
és a sokon kívül remekül van hála neked.
Rick elmosolyodott.
-Kyle merre van?
Kate tekintette a padlóra eset majd
ismét Castle szemébe nézett.
-Ő nem élte túl.
Castle szemében egy könnycsepp jelent
meg.
-Mi?
-Sajnálom.
Castlenak a könnyei már eleredtek.
-Ő tanított meg mindenre neki köszönhetek
mindent még azt is hogy újra visszajöttem.
Kate szeméből is kicsordult egy egy
könnycsepp.
-Nem kellett volna hagynom hogy ő
menjen elöl.
-Castle ez ne a te hibád. Ha te
mentél volna elöl akkor, akkor most nem lennél itt mellettem és azt nem éltem
volna túl soha!
Rick könnyei már nem oly hevesen
potyogtak mint az előbb.
-Castle túl sokat vártam rád hogy elveszítselek.
Minden egyes percet be akarok pótolni
amit elvesztegettünk.
Castlenak most már nem a bánattól
sírt hanem hogy ilyen szavak hagyták el Beckett száját és ezt neki mondta.
Kate felkelt az ágyból és odalépett
Rick mellé. Lehajolt majd megcsókolta. Rick a fájdalmai ellenére nagyon élvezte
a dolgot.
Rick kicsit kijjebb húzódott az ágy
széle felé hogy Kate is kényelmesen mellé tudjon feküdni. Kate letette Rick
feje mellé a sajátját. Szerette volna a mellkasára tenni fejét, de mivel el
volt törve Castle pár bordája nem akart neki fájdalmat okozni ezért csak az
egyik kezével gyengéden átölelte.
Így aludtak el egy kórházi ágyon ketten,
nem számított nekik hogy alig volt hely mert két jó ember kis helyen is elfér.
Rick és Kate most érezték először
hogy semmi nem választhatja el őket egymástól. Annyira boldogok voltak hogy még
a világ is megszűnt körülöttük és csak egymásnak léteztek.
Vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése